A radiátor működése

Beköszöntött a hidegebb idő, mindannyian elővettük a téli kabátokat és az esernyőt, és valószínű, hogy már fűtünk is. A radiátort ugyan nem kell „elővenni” a szekrényből, ugyanakkor igenis érdemes átnézni, figyelmet fordítani rá, mint a kocsival is tesszük műszakik alkalmával. A radiátor ugyebár nem maga a hőtermelőnk. Valahogyan eljut hozzá a meleg, általában ez egy központi fűtés – azaz vagy a cirko, vagy a házunk egy pontján tárolt kazán, hőcserélő, stb, ami termeli a meleget – az ő egyetlen feladata pedig az, hogy leadja a megfelelő helyen a megfelelő mértékben ezt a hőt. Ennek érdekében azonban nekünk is tennünk kell, az azért nem olyan alap, hogy a gondolatunkat olvasná a rendszer és pont olyan idő van, amilyet mi szeretnénk. Nézzük, hát, hogyan is ügyelhetünk a berendezés megfelelő működésére?

A radiátor ellenőrzése

Amikor már beindult a fűtésszezon, érdemes venni a fáradtságot, hogy végigtapogassuk az összes radiátorunkat. Az eredmény azt kéne mutassa, hogy a radiátor teteje melegebb, mint az alja. Ez rendben is van így, hiszen a meleg levegő felfelé száll, illetve arra is áramlik tovább általában a fűtővíz. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy fent hidegebb, vagy a készülék egy része teljesen hideg, akkor valószínűleg légbuborék ragadt a rendszerbe. Nem túl gyakori, ugyanakkor nem is valami bonyolult a megoldása sem, nem kell azonnal a piócás emberért kiáltani. Annyi történik ilyenkor, hogy a csőbe levegő kerül, az pedig megakasztja a hőáramlást. Úgyhogy el kell tűntetni a levegőt.

Radiátor légtelenítés

A légtelenítéshez kell egy radiátor szelep, amit szinte mindenhol, ami műszakkal foglalkozik, kapni. Ezzel tudjuk majd a szelepet magát kinyitni, hogy ki tudjuk engedni a fölösleges levegőt. Emellett azért jó, ha kéznél van egy rongy, meg egy lábas vagy vödör, mert folyni fog a víz. A dolog ugyanis igen egyszerű, kinyitjuk a szelepet, kimegy a levegő és ezt onnan fogjuk tudni, hogy nem sziszeg, mint a biciklikerék, mikor ereszt, hanem már konkrétan folyik, egyenletesen csobog a víz. Azt meg nyilván nem szeretnénk a földre folyatni, ráadásul fűtővízről van szó, úgyhogy jó meleg is.

A légtelenítés után mindenképpen tisztogassuk meg a készüléket magát is, hiszen a fém felületnek nem fog jót tenni, ha esetleg berozsdál. Márpedig egyik másik igen gyenge ellenálló képességgel bír ilyen téren, és az sem mindegy, hol vásárolunk. Ha online, megbízható helyet keresünk, a radiátorok a ventiltől egy biztonságos, garanciális megoldást nyújthatnak.

A radiátor rendeltetésszerű használata

Óvodásnak hathat, hogy ezt így nekiálljunk magyarázni, pedig okunk van rá. Ugyanis a radiátor meleg ugyan, de nem szárító. Nem arra való, hogy a zoknink, cipőnk rajta szárítsuk, törölközőszárítónak használjuk. Persze, ha átfagyva hazaérünk, nem történik semmi, ha pár órára rátesszük a nedves cipőt. Ugyanakkor jó, ha tudjuk, hogy bizony akkor nem is fog olyan jól fűteni ezalatt az idő alatt. A dolog úgy áll, hogy a készülék hőleadása akkor a legjobb, ha minél nagyobb felületen áramlik ki belőle. Ez azt is jelenti, hogyha betoljuk elé a kanapét és letakarjuk a kedvenc virágainkkal, akkor ne csodálkozzunk, ha marha hideg lesz.

Ez azt jelenti tehát, hogy nem szárítunk rajta, nem használjuk tárolónak, nem takarjuk le, mert ronda és néha bizony takarítani is kell. Mert ha az egész ragad a portól és tiszta fekete már mindattól, ami rátapadt, az ugyanúgy hat, mintha betakartuk volna. Amit a tisztításról tudni érdemes viszont: nem hagyhatjuk vizesen. Főként az acéllemez radiátor hajlamos a rozsdásodásra, hiszen hegesztve van sok helyen és itt könnyen kikezdi a korrodáció a vékony anyagot. Úgyhogy mindenképpen töröljük szárazra, főként az alján, éleken a készüléket, akárhogyan is álltunk neki a javításnak.

Hogyan állítsd be a radiátort?

Természetesen ott, ahol már okos kütyük külső hőmérsékletérzékelőkkel meg időjárás figyeléssel megáldva szabályozzák automatikusan a szoba és az otthon hőmérsékletét ott ez nem annyira sarkalatos kérdés. De ahol még a régi jól bevált termosztátok vannak, érdemes minden fűtésszezon elején végigmenni és leellenőrizni, hogyan is vannak épp beállítva. De ez nem csak a hőmérsékletet jelenti, persze azt is érdemes megnézni, nehogy teljesen kinyitva legyenek és megsüljünk odabenn. De azt is jó nézni, hogy a visszaszálló ág, mennyire van nyitva, ami a készülékek alján található, és a dolga, hogy a kihűlt vizet azonnal visszavigye, ne keringesse fölöslegesen, hiszen úgyse fűt az már.

Trükkök a radiátor kihasználásához

Alapvetően a fűtőtestek az ablak alá kerülnek, szabvány szerint is ide kell őket betenni, illetve a földtől tíz centire a magasba. Ez annál az egyszerű oknál fogva van így, hogy a kinti hideg és a benti meleg így hoz létre leghatékonyabban olyan ventillációt, ami nem kifelé viszi a meleget, hanem a lakás belseje felé „hajtja”. Ez az az áramlás, aminek nem érdemes ellene dolgozni. Többek közt nem ildomos bútort húzni elé. De ha magunk szeretnénk még egy-két fűtőegységgel dústani a lakást, akkor is érdemes észben tartani ezt a fizikát. Amire még rá is játszhatunk egy hőtükör fólia felragasztásával, ez a radiátor mögött a falra helyezendő és segítségével visszaverődik a hő még onnan is.

Comments are closed.

Post Navigation