A Budapesti Szociális Forrásközpont aktív résztvevője a Körfeszt fesztiválnak, az "Alternatív gazdaság" című program blokkot szervezzük. A két nap során számos olyan közösségi technikát ismerheünk meg, amelyekkel csökkenthetjük a válság hatásait. Helyszín: Kesztyűgyár Közösségi Ház
(VIII. ker. Mátyás tér 15.) Időpont: 2009. május 23-24. 9-20 óráig |  |
A szórólap és a részletes program megtekintéséhez kattintson a "Bővebben..." linkre
A Budapesti Szociális Forrásközpont szervezésében:7 beszélgetés a gazdaságról a KÖRFESZT-en A gazdálkodás, a gazdaság: kapcsolat. Kölcsönhatás az ember természeti környezete és a saját személyiségében, kötődéseiben megjelenő természete között. A KÖRFESZT-en 7 beszélgetéssel fedjük fel a civilizációs zsákutcába jutott ember gazdaságági kapcsolatainak problémáit, és kutatjuk a lehetséges új utak nyomvonalait. 1. Falusi kistérségi összefogás. Mit tehet az a közösség (falu, kistérség) amelyiknek nincs pénze, de élni akar? Az a vidéki település, ahol nincs bank, posta, iskola? Saját magának kell megszerveznie létfenntartási piacát, vagyis élelmiszer-, energia-, egészségügyi-, stb. ellátását. Ki kell építenie a közösségi szintű öngondoskodás kereteit. A helyi vállalkozónak helyi munkaerő segítségével kell eljutnia a helyi piacra: a helyi termelésnek helyi fogyasztást kell kielégítenie. 2. A természetközeli gazdaság elvesztése. A természetközeli ember - jellemző módon - fejletlennek kikiáltott kapcsolattartási módjai megszűntek deformálódtak. Miért vált az emberi szükséglet-kielégítés finanszírozástól függővé és ugyanakkor marketing által provokálttá? Sokak szerint a pénzhasználati díj, a negatív kamat bevezetése paradigmaváltást jelentene. 3. Az uzsoramentes gazdaság. Egy gazdaság, ahol a pénz tulajdonosai nem élnek vissza erőfölényükkel. 4. Szegények bankja. A társadalom jövedelmi piramisának alján elhelyezkedő rétegek, vagyis a kispénzűek lehetőségeit növeli a szegények bankja kezdeményezés. Amikor nem adott a kisösszegű, mikro-hitelhez szükséges egyéni tárgyi fedezet, akkor a 3-5 főből álló hitelfelvevői kör tagjai egymásért szavatolnak. A kör legizgalmasabb kérdése: megvalósulhat-e a „szegények bankja” Magyarországon? 5. A bankok túlhatalmának letörése. Megkérdőjelezzük a pénzügyi szféra monopolhelyzetét. Miért van az, hogy a bankhoz képest kis tőkeerőt képviselő ügyfél, legyen az akár befektető, vagy hitelfelvevő, alárendelt tárgyalási pozícióba kerül? Már a szerződés előtt egyenlőtlenül oszlik meg a kockázatvállalás, az esemény bekövetkezte után ugyanez érvényes a kockázatviselésre. Hogyan tehetnek szert nagyobb érdekérvényesítő-képességre a nem VIP ügyfelek? Önszerveződéssel. 6. Kell-e növekedés? Mi a fejlődés? A hatodik kör az ipari forradalommal lendületbe jött nyugati civilizációnak azt az alapvetését feszegeti, amely a növekedést természetes állapotnak tekinti. Az ipari forradalom nyomán a hajdan volt élet maradványai kerülnek felszínre a Föld méhéből ásványkincsek, nyersanyagok formájában. De meddig? Meddig tartható fent a lendület? Meddig tartható fent az ember önhittsége, hogy a tudomány majd mindent megold? Nem kellene-e a növekedés után a fejlődés fogalmát is zárójelesen használnunk? Harmonikus beilleszkedésre, fenntartható létmódra lenne szüksége az emberiségnek. 7. Helyi pénzek Azt gondoljuk, hogy Magyarországon nem csak a nagyvállalatoknak, hanem helyi közösségeknek is jár az érdekérvényesítés lehetősége. Ráadásul, ha mindezt nem biztosítjuk, az egész országunk versenyhátrányba kerül. A nagyvilágban 5.000-nél is több helyen használnak a közösségek saját, helyi pénzt. Városok, civil közösségek. Csak Németországban több tucat helyen forog a helyi pénz, békés egymás mellett élésben a hivatalos fizetőeszközökkel. Mert az adóhatóság és a német jegybank a jótékony hatásuk miatt megtűri őket. +1. Záró-beszélgetés. Útravalót szeretnénk egymásnak. |
